Adventures Blog

A blog a www.adventures.hu kirándulás szervező oldal blogja. Ingyenes kirándulásokat szervezünk Neked!

És itt található a Fórum

Adventures rajongók

Jelenleg Online

Jelenleg Online

Partnereink...

Évadnyitó a Túracsapattal

2009.03.14. 20:26 Kirándulás

   Barátim, az időjárásra nem lehetett panaszunk, azt hiszem. Már korán reggel szikrázó napsütéssel indult a nap, és ez a jó tulajdonsága az időjárásnak egész napra kitartott szerencsére.
   Az eljutás Dömösre nem volt egyszerű, a buszra nyomófával kellett feltuszkolni a tömeget, - összességében elmondható, hogy a nap egyik legnehezebb kihívása maga az utazás volt. Kis késéssel érkeztünk a Postához, csatlakoztak hozzán még út közben is pár helyen, így a létszámellenőrzéskor 77-en indultunk neki a hegynek. A Margíit kútnál Gabciék csapódtak, így lettünk 79-en, majd később Ferivel 80-an.
  A P3 úton felmászni a Vadálló kövekhez jó kis szórakozás. Alaposan szét is szakadt a csapat, de nem is lett volna lehetőség arra, hogy 80 ember együtt túrázzon, így inkább 10-15-20 fős csapatokban haladtunk, ki-ki a maga tempójával. Mire a vége (Velem együtt) felért, az elsők már tovább is álltak, s velük már később se találkoztunk, de ez így volt tervezve.
  Kicsivel később - egymást kicsit bevárva - ötvenen felértünk a Prédikálószékhez, itt a panoráma megcsodálása okán hosszabb pihenőt tartottunk. Mivel volt, aki azonnal tovább indult, és volt aki ebédelésbe kezdett, ezért ismét kicsit osztódott a tarsaság, s mivel én az utóvédben voltam, csak azt tudom elmesélni, mi hogyan kirándultunk tovább.

  Szorgalmasan ereszkedtünk a P3 jelen, majd kicsit később eltértünk jobbra, Dobogókő felé. Előbb kissé sáros volt az út, de nem volt vészes, és a szép napsütés kárpótolt mindenért. Ahogy másztunk fel a hegy északi oldalán, egyre több hó volt minden felé. Dobogókő alatt már összefüggő volt a hó, de nem sokat kellett benne tapicskolni, mivel a jel elkerülte a csúcsot. (Persze itt már K+ volt a neve...) A vadvédelmi kerítésen átmászva lassan el is fogyott a hó, viszont az út - mintha egy patakban mentünk volna -  keresni kellett a száraz (na ez túlzás) foltokat. Ennek ellenére minden viszontagság nélkül értünk el a terülte másik felére, majd később egy műúton haladtunk pár percig.
  A térkép szerint volt egy lehetőség kicsit rövidíteni, amit persze azonnal ki is használtunk, így Pilisszentkereszt előtt egy nagyobb kanyart a Mária Szent Kút érintésével át is vágtunk. A forrásnál ismét rövid pihenő következett, páran előresiettek a buszhoz, volt némi reményük, hogy elérhetik... Mi is hamarosan követtük őket, a forrás völgyének rossz oldalán, ezért - hogy a jó oldalra kerüljünk, ki visszasétált, ki átmászott a mély partoldalon. Lényeg, hogy hamarosan Kereszt alsó határánál voltunk, kicsit kellett az országúton visszafelé sétálni. A buszmegállónál gyors tanácskozás után a maradék csapat nagyobb hányada a Dera-szurdok meglátogatása mellett döntött. Páran hátramaradtak, mert nem volt biztos, hogy elérjük mi is a következő buszt. Lesétáltunk a patakhoz, és bár nem volt már napsütés, azért szerencsére végig világosban haladva tudtunk a szurdokban végigsétálni. Az olvadás miatt néhány helyen meg kellett dolgozni az átkeléssel, de nem volt gond, profi volt a csapat.
  Pár hete még fagyos volt a patak, most ennek nyoma sem volt, de így a szürkületben is szép volt minden. A rétre érve még volt tíz percünk a buszig. Kilépve gyerekjáték volt elérni, a felszállás annál érdekesebb volt, mivel még itt is voltunk harmincan, és a buszon a hátramaradtak - összesen sokan. Szerencsére Pomázig rövidebb az út.
  Nyolc előtt valamivel itthon voltunk. Én örömmel gondoltam a mai napra, volt pár szakasz, ahol még nem jártam, és hálás vagyok a páratlanul szép időjárásért. (Főleg ha belegondolok, hogy az elmúlt héten viharos szél, eső és hó volt, és ha igaz, a jövő hét is ilyen lesz...)
  Csodálatos volt a csapat, csodás volt nyolcvan emberrel nekivágni a Prédikálószék meredek útjának. A nagy létszám nem ment a minőség rovására - igaz, nem egy fürtben róttuk az erdőt. Remek volt a társaság, remélem, Ti is így éreztétek. Bízom benne, hogy találkozunk még sok-sok túrán - és ez főleg a most először velünk túrázoknak szól (voltak szép számmal), mert az "öreg rókák" úgyis jönnek -tudom.
  Köszönöm Nektek, tényleg remek volt. Akitől nem tudtam ilyen-olyan okból személyesen elbúcsúzni, azoknak ezúton mondok egy harsány viszlátot. Sziasztok.
  Ja, majd el felejtettem: a mi távunk 17.7 km volt.
  És még azt is majdnem elfelejtettem, hogy a megrendelt pólókat akik rendeltek, átvették, és tök jól sikerült a minta, aminek (remélem), mindenki örült. Aki látva a darabokat kedvet kapott és szeretne élő reklámhordozóvá vállni a jó ügy érdekében, (vagy csak egyszerűen tetszik és szeretne mindenáron egy ilyet), az a honlapon a menüben megtalálja a lehetőséget... :)

Sziasztok...
 
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kirandulas.blog.hu/api/trackback/id/tr711002380

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.