Mindegy, ki mit mond, tök jó volt ilyen nagy csapattal bringázni. Persze, hogy előre tudni lehetett, hogy az átkelések és egyéb apróbb fennakadások okán sokszor várni kell majd, főleg a pesti szakaszon, de ettől még Nekem nagyon tetszett, hogy ilyen sokan összejöttünk.
Szerintem a nagy, harmincöt fős létszám egyáltalán nem rontotta a kirándulás élvezeti értékét :). Az összes lámpás és egyéb kereszteződést a lehetőségekhez mérten gyorsan és ügyesen oldottuk meg, és jó tempóban értünk ki Szentendrére. Kár, hogy az ártéri bringaút víz alatt volt, mert az a rész elég szép és jól meg van csinálva, de hát a kerülőúton való zötykölődés se volt gáz. És nem is volt hosszú.
Szentendrén a pihenő kicsit hosszabbra nyúlt, de ezt be kellett vállalni, hogy a hosszabb és nehezebb terepen érkező - Attila által vezetett - csapattal találkozni tudjunk. Mivel az idő páratlanul szépre sikeredett, így talán ez is viselhető volt mindenki számára. Egy óra körül kiegészültünk a másik csapattal, s miután Ők is hozzájutottak a jól megérdemelt lángosokhoz és fagyihoz, ötven fővel indultunk vissza Pest felé. Átkígyóztunk Szentendrén, majd hátul, a Pomázi úton tekertünk vissza kisebb pihenővel Budakalászra.
Itt rövid időre szétszaladt a ménes, így sikerült egy kisebb kerülőt beiktatni - s bár sajnos nekem nem sikerült eltévedni, - ahogy hallottam, jó meredek szakasz iktatódott be.
A helyes útra való visszatérés után földes úton értünk Budakalász másik oldalára, a Lenfonóhoz. Innen bringaút vezet Békásra, ahol páran ismét búcsúztak. Letekretünk a Rómaira, hatalmas volt a forgalom. Tervbe vettünk valamiféle sült hekk evést, de a tömeg láttán szinte mindenki úgy érezte, nem vállalja a várakozást, így érzékeny búcsú után szétszéledt ez a szuper csapat.
Ötünknek nem volt sietni valónk, így beültünk azt egyik helyre, és kivártuk a frissen sült halat, miegymást. Nem bántuk meg a fél órás sziesztát, rá volt szánva a mai nap.
A rövidebb szakaszon (velünk) tekerők együtt 50km-t, mi összesen 65 km-t tekertünk, ez Nekem elsőre elég is volt. Pont annyit mentem, hogy holnap is szívesen ülök vissza a bringára, és ez fontos!
Jó volt ekkora capattal is bringázni, idén még sok hasonló lesz, aki kedvet érez, jöjjön bátran, nem fog csalódni. Nézzétek meg a túráinkon készült képeket is az archívumban.